Dédimama! Ide a csipkét!

Amikor kicsike voltam, az apukám fürdetett. Mindig büszkén mesélte, hogy az ő gyerekei bizony soha nem voltak koszmósak! Ő biza' megdörzsölte a búbunkat csipkével!

Én hittem neki. Amióta megszületett a kisfiam, csipkével mossuk a buksiját. Mostanában már előfordul, hogy nem mosunk mindennap hajat, mert szerencsére nem mindennap keni a hajába az ebédnél a kanalat. (Igen, ez az egyik kedvenc időtöltése: néha két falat között "fésülködik"). Már négy hajvágáson vagyunk túl. A fiú haja pedig nagyon erős, vastagszálú. Koszmója pedig soha nem volt.

Nálunk a higiénikus babagondozás első szabálya: Vissza a régi időkbe! Amikor még nem voltak vegyszerek, mérgek. Amikor még nem volt divat habosra csinálni a fürdővizet az ülni is még alig tudó babának. Amikor még nem voltak tartósítószerekkel telenyomva az ételek. Amikor még az ecet is megfelelő volt öblítőnek. Amikor még nagyapám a kútnál mosta le a kezemet ebéd előtt.

A pelenkázásról már írtunk. A pelenkakiütésről még nem. Valójában ezt nem a pelenka okozza, hanem a gondatlan gondozás - de ezt tudom, hogy tudod, csak mondom. Fontos, hogy minden pisis-kakis pelus után alaposan áttörölgessük a popsit, fütyit, nunit, combhajlatot! ÉS! Minden alkalommal be is kenjük arra alkalmas popsikrémmel. Kell, hogy cink-oxidos legyen, mert az fogja a védőréteget képezni. És kell, hogy a baba bőre száraz legyen, mielőtt bekenjük, máskülönben ugyanúgy kipirosodhat. Pirosodást tapasztalhatunk akkor is, amikor fogzik a kicsi, ilyenkor a vizelet és a széklet tartalmaz irritáló anyagokat. Pontos kémiájának nem néztem utána, de azt tudom, hogy ilyen esetben sokkal gyakrabban kell pelust cserélni, többször lemosni, alaposabban krémezni. Ha már sebesedésig is eljut a dolog, akkor az már tényleg baj! Nem szabad rálegyinteni, hogy "ehh... csak fogzik, majd elmúlik". A baba ilyenkor szenved ettől! Ne okozzunk neki extra bajokat! Bőven elég neki a fogzás is. Előzzük meg a bajt azzal, hogy alaposak vagyunk és tiszták (mi magunk is - pelenkázás előtt kezet kell mosni).

Szájhigiénia alatt legtöbbünk csak a fogmosásra gondol. Igen, valóban, a fogmosás nagyon fontos, minimum kétszer egy nap. Nekünk az itteni védőnő az egyéves státusz vizsgálaton - többek között - fogkefét és fogkrémet adott ajándékba tájékoztató anyagokkal. Kifejezetten a fluoridos gélt ajánlják. A fogmosás az első fürdetéstől ajánlott. Eleinte elég egy textil darabbal kitörölni az ínyét. Később, amikor már fogzik, érdemes rágóka-szerű fogkefét bevezetni. Az első fogak megjelenésével azonban el kell kezdeni a fogmosást. Ez lehet négy hónaposan, akár egy évesen. A rendszeres fogmosás bevezetése az elsődleges, a helyes technika elsajátítása jöhet később is. Eleinte az a lényeg, hogy elég ideig rágcsálja a fogkefét.

Én egy olyan fogkrémet választottam, amit nyugodtan lenyelhet, nincs benne semmi, amit ne ehetne meg már akár 6 hónapos kortól. És az első fogmosás óta tanítom "köpni" is. És azt, hogy nem nyeljük le.

(Ez többszörösön is hasznos tudásnak minősült, mert bármit látok, hogy a szájába vesz, és nem kellene, csak rászólok, hogy köpje ki, és már repül is a szivacsdarabka, kavics, csigaház...vagy ami épp szembejött és bekapta megrágni.)

Lassan áttérünk arra a fogkrémre, amit a védőnő adott. Arra is rá van írva, hogy le lehet nyelni, de ott már az is megjegyzésre került, hogy el kell kerülni a lenyelést.

És mi az, amit még tehetünk azért, hogy szép, gondozott, egészséges fogakkal várjuk néhány év múlva a fogtündért? Az esti fogmosás után már ne kapjon se enni, se inni. Vizet sem. Rá lehet a kicsiket néhány nap alatt szoktatni, hogy fürdés előtt igyanak. Ez nálunk ugyancsak jól jött, mert azóta nem issza meg a fürdővizet.

A baba szájába nagyon sokféleképpen kerülhetnek bacik. Az egyik leggyakoribb, amit látok, hogy Anyuka a saját szájába veszi a kicsi kanalát, cumiját. Ezzel teljesen megfertőzve a kicsi fogait, fogcsíráit minden olyan bacival, ami a fogszuvasodást okozza. Ilyen bacira pedig a kicsinek nem lenne szüksége, eredetileg neki nincs is ilyenje.

Aztán még ott van a cumisüveg. És az abból adott cukros löttyök. Vagy a fogmosás utáni esti vagy éjjeli tápszer. Nagyon szomorúan hallottam nem rég egy olyan babáról, akinek a kedvence a mekis kaja. Tizenpár hónaposan. Vajon hogyan juthat egy anyuka eszébe, hogy mekibe vigye a kis totyogóját? Vagy az, hogy kakaót adjon egy egyévesnek? Ami nem csak cukor, hanem koffein! Vagy a tea - cukorral. Nem csupán felpörgeti a kicsit, feleslegesen rakódik, hízlal, de még a fogakat is roncsolja, és még az sem segít, ha azonnal fogat mos, mert nem tud még annyira alaposan fogat mosni, hogy teljesen megtisztítsa a fogait. Szerintem ezen el kellene gondolkodni minden anyukának, aki úgy gondolja, hogy a gyermeke megérdemli, hogy jól viselje gondját. Hamar elfelejtjük, hogy nem a baba akart megfoganni, ha pedig mégis, az akkor is áldás. 

Mindenki a saját módján akarja a legjobban a kicsinek. Mindenkinek más a fontos. A fenti csak a véleményem, nem biztos, hogy bárki egyetért velem. És nem is kell. Ettől vagyunk mind mások.